Akkreditált Kiváló Tehetségpont

A Mesekert óvoda 2014. október 11-én ismét elnyerte az "Akkreditált Kiváló Tehetségpont" címet.

Pályázat


Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.5.-09/A/2 - 2010-0325
"Tehetségfejlesztés az óvodában- szakemberképzés"


részletek..

Pályázat - Zöld Óvoda

A Mesekert Óvoda
a "Zöld óvoda cím 2010" pályázaton sikeresen részt vett.
2013. december 18-án ismét elnyerte a "Zöld Óvoda" címet.
2017. októberében ismét elnyerte a "Zöld Óvoda" címet.


részletek..

Idő, névnap

2018. 09. 21. Péntek - Máté, Mirella

Tehetséggondozás

<< vissza az előző oldalra

Tehetséggondozás

TEHETSÉGÍGÉRETES GYERMEKEK
A gyermekek cselekedeteit a másikkal való kapcsolat viszonylatában a magányos semmittevéstől a szervezett csoportos tevékenységig sok fokozaton figyelhetjük meg. Az átlagos társas kvalitású gyermekek többször követik mások cselekedeteit, kevésbé kezdeményezők. A vezető egyéniségek inkább modellnyújtók, parancsolók, kezdeményezők.
A fejlődés során azonban konfliktusok, frusztrációs helyzetek is kialakulnak: a gyermek igényelni kezdi a megbeszélést, a véleménycserét és az együttes döntést a feszültség feloldására. A gyermekek leginkább az öntevékeny, együttes döntést lehetővé tevő közösségi életet igénylik. Így tevékenységük egyenletesebb és nyugodtabb. Ha a környezet gyakran követel engedelmességet és tekintélytiszteletet, az így keletkező feszültség fontos szerepet tölt be a nyugtalanság kialakulásában. Ezért fontos a velük foglalkozó felnőtt attitűdje (beállítódása), hogy minden gyermek sikerélményeket élhessen át!
Az énkép a tanuláshoz való aktív hozzáállást befolyásolja. Akinek pozitívabb az énképe, jobb eredményeket ér el, a siker pedig kedvezően befolyásolja az énképet. A hátrányos helyzetű tanulók általában kedvezőtlenebbül vélekednek magukról. A felnőttek szavai és cselekedetei a gyermekekben az énkép részévé válnak. Énképük fejlesztésének „titka” az egyedi értékek felismerésében és visszatükrözésében rejlik. A kiemelkedően tehetséges gyermekek fejlődése szempontjából döntő jelentőségű a szociális környezet – pozitív és negatív értelemben egyaránt. „A gyermek ugyanazokkal a tulajdonságokkal minősíti önmagát, amelyekkel a számára fontos felnőttek minősítik őt.” (Ranschburg: Az én és a másik)
A legtöbb gyermek (mint a felnőttek is!) bizonyos tulajdonságait alábecsüli, másokat pedig túlértékeli. Következetes, ésszerű és elfogadható korlátok alkalmazásával magas önértékelésű gyermekeket nevelhetünk, akik függetlenebbek és kreatívabbak a többieknél, s társaik is jobban elismerik őket.
Ugyanakkor a gyermek lehet barátságos, társaságkedvelő, vagy visszafogott és tartózkodó. Az extrovertált gyermek az átlagosnál gyorsabban reagál az őt érő ingerekre és gyorsan is alkalmazkodik, ugyanakkor önkontrollja az átlagosnál alacsonyabb szintű. Az introvertált gyermek megfontolt, nehezen alkalmazkodó, önuralma az átlagosnál viszont jóval magasabb. A kicsi gyermek tulajdonságaiból azonban aligha lehet a felnőttkori jellemvonásokra következtetni, bár a folytonosság valószínűsége nagy.
Az óvodai kortárs kapcsolatok teszik lehetővé, hogy a gyermekek kibontakoztassák empatikus készségeiket - a magukkal hozott „szeretetbázis” birtokában.
Az átlagos szülők közül sokan fogalmazzák meg azt, hogy a nagyon korán kibontakozó tehetség fejlesztése kiégéshez vezet, károsodik a gyermek személyisége. Egyéni megítélés szükséges ahhoz, hogy egy teljesítmény az adott gyermek számára kényszer, vagy örömforrás. Előfordul, hogy fel sem ismerik a gyermek tehetségét - még a hivatásos nevelők sem - így azt várják, hogy a gyermek maradjon meg a „normál képességtartományban”. Ennek eredményeképpen ezek a gyermekek a kevéssé stimuláló környezetben unatkoznak, figyelmetlenné válnak. A szorongás a túl nagy elvárások miatt, az unalom pedig elsősorban a túl alacsonyra tett mérce miatt lép fel.
Csíkszentmihályi Mihály megfogalmazásában az unalom állapota magas szintű képességek és alacsony szintű feladat; a szorongásos állapot pedig alacsony szintű képességek és magas szintű feladat esetén jön létre. Ha az elvárások nincsenek összhangban a gyermekek képességeivel, csökken a teljesítmény. Ezen kívül a tehetséges tanulóknál is előfordulnak átmeneti megtorpanások, de a pozitív irányú tapasztalataik és a számukra fontos személyek róluk alkotott véleménye átsegíti őket a nehéz helyzeteken.
A stressz kezelése komoly nevelési problémát jelent. A szülőknek azonosítani kell a stressz tényezőket és némiképp át kell alakítani a célokat, természetesen a feladatokkal együtt. A túlzott versengésre hajlamos gyermeknek rendszeres testmozgással, hobby választásával, szórakozás és pihenés gyakori beiktatásával segíthetünk. A humor sok esetben szintén segítség lehet. Okozhat stresszt bármilyen jelentős életesemény, de akár a mindennapos megterhelés is.
Ugyanakkor a stressz a normális fejlődés természetes velejárója, csak meg kell tanítanunk a gyermekeknek a problémamegoldó képességek fejlesztését. A tehetséges gyermekek szüleinek az óvodával/iskolával való együttműködése elengedhetetlen. Megoldandó, hogy a tehetséges gyermek ne érezze magát kívülállónak a csoportban/ osztályban, s a szülők és az intézmény összehangolt, tervszerű munkája eljuttassa a gyermeket lehetőségei maximumára. A mindennapi gyakorlatban kevés az eszköz a „szabálytalan” tehetségek azonosítására és fejlesztésük megvalósítására.
Polgár László így fogalmazta meg fő nevelési elveit, amelyeket mind az átlagos, mind a tehetséges gyermekekre vonatkoztat: „Pedagógiai elveim között fontos helyet foglal el a gyerekek érdeklődésének fenntartása, a teljesítménnyel szemben támasztott igény, a gyerekek iránti bizalom, a teljesítmény dicsérete, sőt, ha kell, csodálata.”
Végül álljon itt a tehetség egyik összetevőjének, a kreativitásnak a felismerési lehetősége, melyben az alábbi jellemzők segíthetnek:

A kreativitás személyiségjellemzői (Davis-Rimm, 1993)

• magabiztos,
• kockázatvállaló,
• független
• fáradhatatlan
• spontaneitás és kalandvágy
• nyitottság az újra
• kíváncsiság
• tudatos nonkonformizmus
• gyerekes játékosság,
• jó humorérzék
• idealizmus
• vonzódnak a misztikumhoz
• esztétikai és művészi érdeklődés
• kedvelik az aszimmetriát

Szülői megfigyelések:

• Bosszantóan kíváncsi
• A barátai kissé furcsának találják
• Fantáziadús, kedveli a szerepjátékokat
• Feledékeny és szórakozott
• Álmodozó, elmerül a gondolataiban
• (Szenvedélyesen olvas – ha már megtanult)

Pedagógusi megfigyelések:

• Tele van ötletekkel, jó beszéd-és kommunikációs készsége van
• Ügyes manipulatív mozgásokat végez
• Dalokat, dallamokat talál ki
• Kísérletező kedvű
• Kitartó, makacsul próbálkozik
• Kedveli a bonyolult, komplex dolgokat
• Az elvártnál többet teljesít
• Elfoglalja magát anélkül, hogy mástól kapna feladatot
• Szívesen épít, javít, kísérletezik
• Szeret különc módon öltözködni

A „csodagyerek”:
korai megnyilvánulásai: sakk, zene, matematika területén legjellemzőbbek, mivel ezek a területek élettapasztalatot nem igényelnek
• Többnyire speciális képességeik vannak egy területen
• Majdnem kifejlett felnőtt aggyal rendelkeznek << vissza az előző oldalra
Készítette: z404