Akkreditált Kiváló Tehetségpont

A Mesekert óvoda 2014. október 11-én ismét elnyerte az "Akkreditált Kiváló Tehetségpont" címet.

Pályázat


Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.5.-09/A/2 - 2010-0325
"Tehetségfejlesztés az óvodában- szakemberképzés"


részletek..

Pályázat - Zöld Óvoda

A Mesekert Óvoda
a "Zöld óvoda cím 2010" pályázaton sikeresen részt vett.
2013. december 18-án ismét elnyerte a "Zöld Óvoda" címet.
2017. októberében ismét elnyerte a "Zöld Óvoda" címet.


részletek..

Idő, névnap

2017. 12. 16. Szombat - Etelka, Aletta

Jánosi utca

<< vissza az előző oldalra

Szülőknek ajánljuk!







A következetes gyermeknevelés legfontosabb szabályai

Manapság divatos az a nevelési mód, mely szerint mindent rá kell hagyni a gyerekekre és nem kell őket szabályozni. Sok esetben a szülő nem felnőttként viselkedik a gyermekkel, hanem úgy, mintha haverok lennének. Egy gyermek egészséges lelki és szociális fejlődéséhez következetes, szabályokkal határolt nevelésre van szükség. Hogyan is érhető ez el?
1. Ahhoz, hogy egy gyermek nevelhető legyen, tudnia kell, hogyszülei feltétel nélkül szeretik, még akkor is, ha rosszul viselkedik. A gyerekek rosszalkodásának hátterében legtöbbször a figyelemfelkeltés áll: „Vegyetek észre, én is itt vagyok! Szerettek engem?”

2. A nevelés nem egyenlő a fegyelmezéssel. A legtöbb jót és rosszat a gyerekek a körülöttük lévő felnőttek viselkedéséből sajátítják el, felnőttként is automatikusan az otthoni mintát fogják követni. A nevelés tehát akkor éri el célját, ha mi is az elveinknek megfelelően élünk. Gondoljunk csak bele, a szülők otthon nap, mint nap veszekednek a gyermekek szeme láttára minden következmény nélkül, viszont ha a testvérek veszekednek, rögtön jön a büntetés. Amit szabad nekünk, azt nekik nem?

3. A fegyelmezésnek, mely a neveléssel ellentétben a gyermek viselkedését próbálja megváltoztatni, több formája is van: kérés, utasítás, tanítás, büntetés, testi fenyítés. Ne felejtsük, minél többet kiabálunk, annál kisebb lesz a hatásfoka, hiszen a gyermek előbb-utóbb megszokja.

4. Mielőtt cselekednénk a gyermek fegyelmezésével kapcsolatos helyzetben, érdemes lehiggadnunk, nehogy valami olyat mondjunk, amit később megbánnánk.

5. A szabályokat előre ki kell jelölni, hogy tudják, mit nem szabad csinálniuk, vagy mikor ér véget a játékidő. Például: A játékot akkor kell befejezni, ha a híradó véget ér. Ha a híradó mindennapos program, akkor a gyerek tud mihez igazodni, főleg, ha még nem ismeri az órát.

6. Egy óvodáskorú gyermeket nem szükséges büntetni. Elég, ha elmagyarázzuk, hogy miért nem szabad úgy viselkedni, ahogy ő tett, illetve mit éreztünk, amikor megláttuk mit csinál. Pl.: Nagyon megijedtem, amikor megláttam a kést a kezedben, meg is vághattad volna magad. Tudod jól, hogy a kés nem való ilyen kicsi gyerek kezébe, ezért légy szíves, legközelebb ne vedd a kezedbe.

7. A szülőpárnak és a nagyszülőknek is egységes álláspontot kell képviselniük a szabályokkal kapcsolatban, mindenkinek ugyanúgy be kell tartatnia őket és mindenkinek ugyanazt a büntetést kell adnia egy bizonyos tettért. A büntetés legyen mindig arányos az elkövetett tett súlyával. Azonban sokszor elég, ha a gyerekek szintjén, nyugodtan és lehetőleg velük szemmagasságban megbeszéljük, hogy miért nem szabad elkövetni a tettet. Hétvégi programként csinálhatunk egy szabálytáblát, melyet jól látható helyre kirakhatunk az otthonunkban.
Beszélgessünk sokat gyermekünkkel, hiszen ő ebből tanulja meg, hogy a szülei szerint mely cselekedet helyes és helytelen. Mindig, de főleg akkor éreztessük a gyermekünkkel, hogy nagyon szeretjük, amikor mérgesek vagyunk rájuk.
Mittli Éva (gyermekpszichológus)
Túl sok segítség

Egyes esetekben a szülők azonnal ugranak, hogy segítsenek a kicsiknek, ha valami nem sikerül. Mielőtt legközelebb így tennél, gondold végig, hogy, ha nem hagyod, hogy egyedül rakja ki a kirakót vagy veszi fel a zokniját, azzal azt sugallod számára, hogy nem is tudja egyedül megtenni a dolgokat. Ezzel pedig gátolod az önállóságának fejlődését. A kicsiket meg kell tanítani a küzdésre is, ebben dicsérettel és bátorítással segítheted.

Csirkefalatok és sült krumpli

Sok szülő csak túl későn ébred rá, hogy gyermeke semmi mást nem eszik meg, csak a gyermekeknek szánt, de tápanyagokban nem különösebben gazdag ételeket. Bíztasd a kicsit arra, hogy kóstoljon meg "felnőtt" ételeket is, erre nagy az esély, ha látja, hogy apának és anyának is ízlik. Ne add fel, ha elsőre nem eszi meg - vannak olyan gyermekek, akiknél akár tucatnyi próbálkozásra is szükség lehet, mire elfogadják az új ételt. A legtöbb totyogó válogatós, és élvezi az étkezés körül kialakult veszekedéseket. Ne aggódj, elég, ha van olyasmi a kicsi tányérján, amit megehet - egy idő után meg fogja enni magától.

Ne vedd magadra a hisztit!

Szülőként azt hiheted, hogy a hisztiző gyermek azt jelzi: nem vagy elég jó szülő. Csakhogy minden totyogó hisztizik. Nem érdemes magyarázkodni, akkor sem, ha sok ember előtt indul a hiszti. Tartsd észben, hogy a gyermek sokkal fontosabb, mint mások véleménye, különösen az idegeneké. Ha az emberek bámulnak, vagy kéretlen tanácsokat adnak, mosolyogj és mondd ezt: "Ön már elfelejtette, milyen ez?" Majd kapd fel a kicsit, és vidd olyan helyre, ahol kitombolhatja magát. Ha vége a hisztinek, öleld meg, és minden mehet tovább.

Túl sok tévézés

Azok a totyogók, akik túl sokat tévéznek, később gyakrabban küzdenek tanulási nehézségekkel. A különböző vizsgálatok arra utalnak, hogy a két év alattiak nem igazán fogják fel, mi is történik a képernyőn. Inkább olvass a kicsinek és beszélgessetek - a pszichológus szerint minél tovább tudod távol tartani a gyermeket a tévétől, annál jobb.
A növekedés és a felnőtté válás nem csupán a testi fejlődést jelenti, hanem azt is, hogy optimista, kreatív, tehetséges, felelősségtudatos és sikeres emberekké válunk. Hagyjuk, hogy a gyermekünk felismerje, ha hibát követ el és vállalja tetteinek azonnali, és valóságos következményeit.
Ha példának okáért olyan helyeken biciklizik, ahol nem lenne szabad, tiltsd meg neki egy kis időre a kerékpározást. Talán egy nap is elegendő, nem szükséges egy hónapra megbüntetni. Ha túl hosszú ideig tart a büntetés a vége felé már nem fog emlékezni rá arra, hogy mit is követett el, arra viszont igen, hogy milyen rossz voltál vele.
A gyerekek a legtöbb esetben tisztában vannak azzal, hogy egy büntetést jogosan kaptak-e vagy sem, csak sokszor megpróbálnak szembeszállni döntéseddel. Emellett azt is érzik, hogy az egyes korlátozások csupán az ő biztonságukat szolgálják és tudatosul bennük, hogy szüleik aggódnak értük. Ha a szülői szeretet biztonságérzetet ad nekik és nem pedig szabad kezet, hogy azt tegyenek, amit akarnak, azt jelenti, hogy jó úton haladnak.
A szülők gyakran olyanok, mit egy visszapillantó tükör. Ha állandó jelleggel csupán ráerőltetik gyermekeikre akaratukat, idővel azok hajlamosak lesznek magukba fordulni és visszahúzódni, majd végül, hogy ismét rátaláljanak önmagukra, könnyen leléphetnek a helyes útról. Viszont, ha a szülők támogatják gyermeküket és megbíznak benne, valószínűleg az elvárásoknak megfelelően fog cselekedni és viselkedni. Természetes, hogy a gyermek idővel szeretne előre lépni és önálló döntéseket hozni, és mellé hasznos tanácsokat és bölcsességgel teli szavakat kapni szüleitől.
Azok a szülők nevelési módszerei a leghatékonyabbak, akiknek jól meghatározott céljaik vannak és tudják, hová szeretnének eljutni. Lehet, hogy ezek sem nem tökéletesek, de ennek ellenére mégis talán a legjobbak. A szülők feladata, hogy gyermekeiket együttműködésre, önuralomra, felelősségteljes viselkedésre, önérvényesítésre, problémamegoldásra és jó kommunikációra neveljék. Mindehhez pozitív nevelési minta szükséges, amely egyszerre alkalmazza a szerető, következetes és határozott viselkedést a szülők részéről, miközben fontos, hogy se túl engedékenyek, se túl büntetőek ne legyenek.
A felnőttekhez hasonlóan, a gyerekek is szeretik, ha meghallgatják és tisztelik őket, és ha érzik, hogy bíznak bennük. Idővel büszkék lesznek majd arra, ha egy tiszteletre méltó személyhez hasonló viselkedési formát sajátítanak el, hiszen ezáltal hogy ők is bármikor megkaphatják a tiszteletet.

A modernkori gyermeknevelés 5 legsúlyosabb hibája

1. Félünk a gyermekeinktől
Létezik egy módszer, amelyet „bögre-tesztnek” nevezek. A szülő egy bögre tejet ad reggel a gyerekének. Lássuk, mi történik akkor, ha a gyerek azt mondja, hogy „a rózsaszínből kérem, nem a kékből!” - miközben az édesanya már kiöntötte a tejet a kékbe. Leggyakrabban ilyenkor az édesanya elfehéredik, és rohan a kért bögréért, mielőtt a gyerek elkezdene hisztizni.
Hiba! Mitől félsz, anya? Ki itt a főnök igazából? Hadd hisztizzen, hagyd rá, és kész. De az Isten szerelmére, ne fáradozz külön csak azért, hogy a kedvébe járj – annál inkább gondolj arra, hogy ez megtaníttatja vele azt a leckét, hogy egy kis hisztiért még nem fog bármit megkapni, ami csak eszébe jut.

2. Csökkennek a gyerekekkel szembeni elvárásaink
Amikor a gyerek rosszalkodik, akár mások előtt játssza meg magát, akár otthon gorombáskodik, a szülők hajlamosak megrázni a vállukat, és azt mondani, „Ilyenek a gyerekek.” Pedig nem! Sokkal többre képesek a gyerekek annál, amit a szülők általában elvárnak tőlük, legyen szó illemről, idősek iránti tiszteletről, házimunkáról vagy önuralomról.
Szerinted nem tudnak végigülni egy vacsorát egy étteremben? Dehogynem. Nem tudják lesöpörni maguk után az asztalról a morzsát? Dehogynem. Az egyetlen ok, hogy ezeket nem teszik meg az, hogy nem tanítottad meg nekik, és nem várod el tőlük. Ilyen egyszerű. Várj el többet tőlük, és mindezt maguktól is megcsinálják majd, még kérned sem kell őket.

3. Eltűnőben a „közös nevelés”
Még régebben buszsofőrök, tanárok, bolti eladók és más szülők következmények nélkül szólhattak rá a rosszul viselkedő gyerekekre. Az édesapa/édesanya szerepét átvéve rászóltak a rendetlenkedőkre, és mindegyiküknek közös célja volt: rendes fiúkat és lányokat nevelni. Manapság már nem lehet olyan könnyedén megszidni egy rendetlenkedő gyereket az utcán (éppen a szülők rosszallása miatt).
A szülők tökéletes gyereket szeretnének, ezért nem hisznek a tanároknak vagy bárki másnak, amikor azok valamilyen viselkedési problémáról számol. A tanító nénit okolják ahelyett, hogy megfegyelmeznék a gyereket.

4. Mindig az egyszerű utat választjuk
A szülők elfoglaltabbak, mint valaha. Attól, hogy egy tableten berakott mese leköti a gyereket a repülőn, nem kell feltétlenül a kezébe adni (ha például étteremben ül a család). A türelmet a 21. században is meg kell tanulniuk a gyerekeknek. Meg kell tanulniuk, hogy nem minden étel készül el három perc alatt, vagy akár még azt is, hogy segítsenek vacsorát csinálni.
Ha egy pelenkás megbotlik, magát kellene felsegítenie ahelyett, hogy nyújtja a karjait a szülei felé. Mutassuk meg a gyerekeknek, hogy a könnyű út hasznos lehet, de nem felejthetjük el a hagyományos megoldások fontosságát.

5. A gyerek igényei diktálnak
Természetes jelenség az, hogy először a gyerekeink gondjaival vagyunk elfoglalva, ami az evolúció szempontjából még hasznos is. Magam is amellett állok, hogy igazodjunk a gyerek programjaihoz, őt etessük meg és öltöztessük fel magunk előtt. Manapság azonban túl messzire mentek ebben a szülők, teljesen félredobva a saját igényeiket és mentális épségüket a gyerek érdekében.

Számos édesanyát láttam, aki újra meg újra az ágyból is felkel azért, hogy a gyerek rigolyáinak megfeleljen. Vagy olyan édesapát, aki keresztül rohan az állatkerten mindent félredobva azért, mert szomjas a kislánya. Semmi rossz nincs abban, hogy nem adsz nekik még egy sokadik pohár vizet éjjel.
Semmi rossz nincs abban, ha az apa úgy reagál, hogy „Persze, kicsim, de várnod kell addig, amíg elérünk a következő szökőkútig”. Semmi rossz nincs a „nem” szó használatában esetenként, sem abban, hogy megkérjük a gyereket, hogy szórakoztassa magát, amíg anyuci elmegy vécére vagy éppen végiglapoz még pár oldalt egy magazinban.

A szabadelvű nevelés buktatói

„A modern gyerek követel, és érdeket érvényesít”
Ami a gyereknevelés kultúráját illeti az utóbbi időben az tapasztalható, hogy a szülők képtelenek nemet mondani, a gyerekek pedig mindent akarnak, mégpedig azonnal. A mértéktelenség kultúrájában élünk. Az emberek már nem képesek kemény munkát fektetni olyan vállalkozásba, ami csak később válik az örömszerzés forrásává. A modern gyerek követel, érdeket érvényesít, a kívánságai azonnali kielégítésre találnak. Felmerülhet a kérdés, e mögött valóban a gyermek áll, vagy inkább az a szülő, aki mindezt hagyja?

A szülőké a hatalom, csak éppen nem szeretnek élni vele. Egyszerűbb a gyermek jó pajtársának lenni, áttölteni a reggeli kakaót, bekapcsolni a mesét, indokolatlanul jutalmazni, elnézni a hisztijét, elpakolni helyette és még sorolhatnám…
Ha mindezt a szülők nem tennék meg, és a rosszalkodásnak valóban lenne következménye, és észrevennék, hogy sok esetben a gyermekeink a viselkedésükkel „pofonért könyörögnek”, na, akkor tudnánk erős, rugalmas gyermekeket nevelni, akik felnőttként is képesek megállni a helyüket!

„A szigor nem zárja ki a szeretetet”
Mitől is félünk? Hogy kevésbé szeretnek majd bennünket, ha szükség esetén autoriterként lépünk fel? Nem, a szigor nem zárja ki a szeretetet, sőt a kutatások azt bizonyították, hogy életünk során azokra emlékszünk pozitívan, szeretjük és nézünk fel, akiknek képesek voltunk alávetni magunkat gyerekként.

Hova vezet a szabadelvű nevelés?
A „non-frustration” nevelés (szabadelvű nevelési módszer) következtében gyermekek ezrei válnak neurotikussá, végtelenül szorongóvá. Az egészséges gyermeki fejlődéshez a szereteten kívül elengedhetetlen a következetesség, a szabályok, keretek, értékek megtartása. Az énfejlődés egyik alapja, hogy megtanuljuk egónk határait, ehhez pedig a szülőknek kereteket kell szabniuk! Ha ez nincs meg önállótlanságot, kontrollhiányt okoz, minden helyzet frusztráló lesz. A frusztráció pedig agressziót, vagy szorongást szül.

Kedves Szülők, a gyermeknevelés egy igazán hosszú távú befektetés, és ezt először a szülőnek kell megtanulnia, csak ezt követően várható el a gyermektől a türelem. Viszont az biztos, hogy megtérül, és még kamatozik is.

Szakértőnk: Szegleti Gabriella, gyermekpszichológus




































<< vissza az előző oldalra
Készítette: z404